„De jó, költős pólókat árultok az interneten?” -kérdezték már sokszor a VATES két ötletgazdáját, Bárány Bencét és Csányi Pétert. „Azért zavar ez a kérdés, mert ha nagyon leegyszerűsítem, akkor igen, azt. A ruházati termékek és kiegészítők viszont csak a márka egyik része. Mögötte egy teljes művészeti, összekulturális törekvés áll. Online tartalmat gyártunk, közösséget építünk.” – magyarázza Péter a projekt koncepcióját.
Forrás: VATES
A vállalkozás csak két évvel ezelőtt született meg, de már több mint ötvenhatezer Instagram követőt és több mint tíz kollekciót tudhat magáénak. A termékekre a magyar költészet és irodalom jelentős szereplőit, verseit nyomtatják. Ezekből kb. ezer darab kel el havonta. A kínálat folyamatosan bővül, nemrég olyan híres hazai rajzfilmek licensz jogát szerezték meg, mint a Pom pom meséi vagy a Kockásfülű nyúl. Grafikáikat saját maguk készítik, a tervezés Bárány Bence érdeme.
„Maga az ötlet és a név is megvolt már középiskolában, de akkoriban nem tudtam, mi az a vállalkozás, vagy mit jelent egy projektet véghez vinni.” -meséli Péter, aki a gimnáziumot követően a londoni UCL egyetemen folytatta tanulmányait, majd a nagyvállalati szférában is kipróbálta magát. Az ott töltött idő alatt kezdett el egy saját cég alapításán gondolkozni. „A VATES volt az, ami nem hagyott nyugodni.” Meglévő munkája mellett az ötleten is dolgozni kezdett, ekkor társultak Bencével. Miután az első kollekció elkészült, felmondott és hazaköltözött, hogy minden idejét a márkának szentelje. Népszerűségüket mutatja, hogy az idei Highlights of Hungary jelöltjei közé választották őket, ahol a legkiválóbb magyar kreatív teljesítményeket díjazzák. A projekt végül nyolcadik helyezést ért el, az 55 kiemelkedő művész, sportoló és vállalkozás közül.
Csányi Péter (Forrás: VATES)
Eredményeiket és egyediségüket erős küldetéstudatuknak is köszönhetik. „A termékeinkre és tartalmainkra egyaránt igaz, hogy értéket akarunk teremteni velük. Nem öncélú tevékenység. Társadalmilag is hasznos, nem csak gazdaságilag.” Márkájuk a kultúraterjesztés eszközéül szolgál, mellyel nagy klasszikusok üzeneteit burkolják modern köntösbe, hogy azok ma is méltó közönségre találjanak. Névválasztásuk sem véletlen. „A váteszt olyan küldetéstudattal rendelkező művészre használjuk, aki az alkotásain keresztül szeretné világképe felé terelni a közösségét.” Ez rájuk is igaz.
A mai virtuális világban egyre nehezebb művészettel megszólítani a fiatalokat, de az alapítók találtak megoldást. Üzeneteiket divatos csatornákon keresztül juttatják célba. Legnépszerűbb közösségi felületük az Instagram, ahol naponta egy-egy híres költő vagy író soraiból idéznek, sokszor követőik kérésére. „Azt szoktuk mondani, hogy mi vagyunk két főzős poszt között az a hümmögős pár másodperc, amikor az olvasó kicsit megáll és ráismer a világra.”
Folyamatosan igyekeznek a közösséget bevonni az alkotásba. „Volt olyan kollekciónk, amit a posztokra érkezett javaslatokból és szavazatokból állítottunk össze.”
Célcsoportjuk a 15-35 éves korosztály, vásárlóik kb. 65% is közülük kerül ki. A számnak azért is van különös jelentősége, mert az iskolások versekkel és irodalommal való kapcsolata leginkább kötelezettségen alapul. Az alapítók szerint, bár Magyarországon közmegegyezés tárgya, hogy a költészet fontos- (amit jól kifejez, hogy minden faluban van Petőfi utca és minden nemzeti ünnepen szaval valaki)- a fiatalokban mégsem az fogalmazódik meg, hogy a versek milyen menők. Hasonlóan, az irodalomhoz.
„Gimnázium előtt én sem szerettem az olvasást, a nagyszüleim azzal próbáltak motiválni, hogy fizettek az elolvasott oldalak után. Persze egy jó vastag kötettel, a Harry Potter negyedik részével kezdtem.” Vállalkozó kedve talán innen ered, kultúra iránti elköteleződése viszont csak később alakult ki. „Az irodalomtanárom mindig különlegesebb kortárs regényeket választott. Először csak kötelességtudatból olvastam őket, de végül mindig pozitív élményt adtak.”
Azt, hogy az iskola felelőssége milyen jelentős a kérdésben, jól mutatják az elmúlt évek eseményei. A korábban pedagógia kérdésnek számító kötelező olvasmányok ügye már a politikai diskurzusba is átkerült. Mindenki véleménye más szemponton alapszik. Elvi, szakmai, üzleti álláspontok ütköznek egymással. „Engem elgondolkodtat, hogy ami az én nagyszüleimnek kötelező volt, az nekem, 60 év múlva miért az. Teljesen más világban nőttek fel, teljesen más dolgokat kellett tudniuk ahhoz, hogy alkalmazkodjanak, vagy sikeresek legyenek.” A VATES-hez hűen, Péter az innovációt a kultúrában is fontosnak tartja. „Az a jó, ha az oktatási rendszer úgy ápolja a hagyományokat és nyúl vissza a múltba, hogy mellette modern elemeket is be mer emelni.”
A könyvek kapcsán sokan azonban borúlátók és már most siratják a nyomtatott kötetek jövőjét. Mások kifejezetten támogatják a digitalizációt, az elektronikus olvasmányokat környezetbarátnak, olcsóbbnak tartják. A fiatal vállalkozó nem aggódik. „Van annak egy különös értéke, hogy a könyv amit olvastam, és részemmé vált, az fizikai valójában is ott van az életemben- a polcomon. Az, hogy könyvesboltba járok és kezemben tartom a kötetet, épp úgy az identitásom része, mint maga az olvasás.”
Az azonosságtudat különösen fontos a VATES életében, hiszen magukat identitásalapú márkaként definiálják. Munkájuk során egészen mély kulturális gyökerekhez ásnak le. „Egy művész attól válik kiemelkedővé, hogy az alkotása nem csak magának szól. Tágabb, nagyobb igazságokat fogalmaz meg. Ezek a művek rólunk szólnak, a hazai közösségről, ezért szeretnénk ha az üzeneteik fent maradnának.”
Bárány Bence (Forrás: VATES)
Az emberek vágya, hogy érzelmeiket és gondolataikat megosszák a világgal, nem változott az évszázadok alatt. De a művészettel való kapcsolatuk igen. Ahhoz, hogy a költészet régi fényében ragyoghasson, neki is meg kell újulnia. Az elmúlt évek mozgalmainak köszönhetően bíztató a jövő. „Az előadásmód lehet, hogy teljesen modern lesz, akárcsak a rap, vagy a slam poetry esetében. A szövege viszont ugyanúgy szól az egyénhez, mint a versé. Ha pedig a költészet alatt azt értjük, hogy saját belső világunkat rímekbe szedve írjuk le és adjuk át, akkor az sosem fog elveszni.”