„Izraelben az ortodox politikai pártok egyre nagyobb befolyást szereznek. Ez nem csoda, hiszen a szavazótáboruk is egyre nő. Az ortodox családokban átlagosan hét gyermeket vállalnak” -mondta Tom Zviv. Hét gyermek egy jóléti államban nem gyakori, azonban az ortodox zsidók különös okok miatt ezt megengedhetik maguknak.
„A zsidóság ezen része nem dolgozik. Nem tanulnak matematikát, pénzügyeket, sem angolt az iskoláikban. Életüket a tóra tanulmányozásának szentelik. Fenntartásukat az állam és különböző alapítványok látják el” -fejtette ki a Tom Zviv.
A szakértő elmondta, hogy az államalapító David Ben-Gurion nem ezt akarta elérni. Azt hitte, hogy az ortodox szokások megmaradnak színes foltként az izraeli társadalomban, de nem fognak jelentős szerepet játszani a jövőben. Ehhez képest a populáció egy komoly hányadát teszik ki napjainkban, amivel komoly politikai erőt képviselnek.
„A cionisták, akik a zsidó állam gyarapításáért küzdenek, akadályként látják az ortodox életvitelt. Nem csatlakoznak a hadsereghez, ami kritikus fontosságú az ország működésének szempontjából. Nem akarnak a nőkkel együtt szolgálni. Mindenkinek kötelező bevonulni több mint 2 évre a fegyveres erőkbe, kivéve az ortodoxokat. A hadköteles kor elérésekor gyakran már két gyermekük is van, ami tovább nehezítené a szolgálatot. Életüket abszolút a tóra határozza meg, ha abban valami tiltva van, az úgy is marad” -elemezte a szakember.
Az ortodox-cionista ellentétnek ideológiai alapja is van. Az ortodoxok szerint a zsidó állam megalapítására kizárólag a messiás eljövetele után kerülhetne sor. Így az ország létrejötte számukra nehezen fogadható el. Ezzel szemben a cionisták nem vetik meg a tóra tanulmányozását, de szükségesnek tartják a nemzet fejlesztését is.
„Érdekes kérdés, hogy mégis mit lehetne kezdeni a problémával. Adott egy társadalmi réteg, ami nem dolgozik és nem járul hozzá az országunk fejlődéséhez. A helyzetet kezelni az oktatás és a családi támogatások megreformálásával lehetne. Ha kötelezővé tennék az angol és matematika oktatást az ortodox iskolákban, akkor az már segíthetne. A támogatásokat idáig a nemrég újraválasztott miniszterelnök, Benjamin Netanyahu változtatta meg egyedül. Ma már nem jár minden egyes gyermek után azonos mennyiségű állami pénz. Ennek a következménye, hogy az ortodox családanyáknak dolgozniuk kell” -mondta Tom Zviv.
Az ortodoxok térnyerésétől az elismert, magyar származású izraeli újságíró, Shimon Shiffer is tart:
„Radikálisabb nézeteket vallanak, mint az átlag. Nem járulnak hozzá a nemzetünk fejlődéséhez és mindeközben hatalmas összeget emészt fel az eltartásuk. Számuk meredeken nő, nem lesz jó vége ennek”.
Azonban az ortodoxok fontosnak tekintik a szerepüket a társadalomban. Joshua, egy 23 éves ortodox zsidó fiatal szerint a probléma nem annyira komoly, mint ahogy azt sokan lefestik.
„Persze van harag a két csoport között, de képesek vagyunk megélni egymás mellett. Mindenki tisztában van vele, hogy a tóra fontos. Ezt senki nem vitatja. Ha nem tartanák a nemzetünk komoly részének, akkor nem fizetne senki minket, hogy életünket a tanulmányozásának vessük alá. De az összes vita után mindenki rájön a lényegre: zsidók vagyunk és a fontos az, hogy szeressük egymást”.
Megosztás:
