A két orvos olyan pulzushullám kiértékelő algoritmust alkalmaz, amely segítségével tömegek szív- és érrendszeri vizsgálata valósítható meg. A saját fejlesztésű szoftveres rendszer pedig kiemelkedő szerepet játszhat a várandósgondozás során, de a koronavírusos betegek távmonitorozására is alkalmas. A telemedicina innovációinak bevonása a magyar orvoslásba azonban nem egy egyszerű feladat, a kutatás-fejlesztés és a szabályozási környezetnek való megfelelés több százezer eurós befektetést igényel.

Hogyan indult a PregnaScan?

K.S.: Én orvosként hosszú időt töltöttem meddőség kezeléssel. Bár minden várva várt gyermek nagy értékű, azt gondolom, hogy sok évi eredménytelen próbálkozás és kezelés után talán még nagyobb csoda egy gyermek születése. Ilyenkor szeretnénk minél több információval rendelkezni arról, hogy minden rendben van-e. A szakma által előírt várandósgondozás eljárása esetében azonban még a legodaadóbb felelős szakember is csak 4-6 hetente találkozik egy rövid időre a kismamával, pedig tudjuk, hogy a várandósság egy nagyon kiélezett biológiai élethelyzet a mama és a baba számára is. Rengeteg jelentős adaptációs folyamat zajlik le a mama szervezetében, amit nyomon kell követni, és még az előtt javaslatot tenni, hogy valamilyen veszélyes következmény előállna. Hát ebből lett a PregnaScan.

K.D.: Egyetemi szakdolgozathoz kerestünk kutatási témát, amit a várandósgondozás szolgálatába állíthatnánk. Apa felajánlotta, hogy van egy rendszere – egy nagy aktatáska tele elektródákkal, zsinórokkal, laptoppal, kütyükkel – amit felhasználhatunk, hogy kismamák élettani paramétereit kövessük nyomon. Beleástuk magunkat a szakirodalomba és láttuk, hogy a pulzushullám analízisnek, amivel a kismamákat mi is nyomon követjük, komoly tudományos háttere van, de ilyen formában még nem állja meg a helyét a piacon.

Egy villamosmérnök alapítótársunkkal létrehoztunk egy saját szoftveres környezetet, és egy okos pulzoximéter segítségével elkezdtük tesztelgetni a rendszert. A PregnaScan ötlete adta magát, mert Apa szülész-nőgyógyász szakorvos, tudtuk, hogy hatalmas szükség van a várandósgondozás fejlesztésére. 2015-ben kezdtük a kutatásokat, a teszteléseket, így 2018-ban, mikor megalapítottuk a céget, már volt egy MVP – Minimum Viable Product – a kezünkben, amit a potenciális befektetőknek fel tudtunk mutatni.


Dr. Kulin Dániel (Forrás: PregnaScan Facebook oldala)

 

Mik azok a paraméterek, amiket a PregnaScan mér, és hogyan jutnak el az adatok az orvoshoz?

K.S.: A páciens nyugodt, otthoni környezetben végezheti a napi méréseket egy orvosi pulzoximéter segítségével, amit az ujjára kell felhelyezni. Egy fény segítségével átvilágítja az ujjat, így leolvashatóvá válik az erek pulzációból következő átmérő ingadozása. Tehát egy perifériás pulzushullámot olvasunk le, ami magában hordozza a szív bal kamrájának a munkáját, dinamizmusát, működését, illetve az egész érrendszernek az állapotát és vegetatív idegrendszeri beidegzését a szívtől az ujjak végéig.

A pulzoximéter gyárilag arra való, hogy két értéket közvetítsen. Az egyik a véroxigén telítettsége, a másik a pulzusszám, szívfrekvencia. Ez mind a kettő fontos adat, azonban a mi fejlesztésünk által a PregnaScan ezen kívül még további 30 paramétert generál abból a jelből, amit leolvasunk. A mérések eredményeit a páciens a telefonjára telepített applikáció segítségével tudja a felhőbe feltölteni, ahol megtörténik a biológiai adatok elemzése és paraméterekbe öntése, az orvos pedig ehhez az adatbázishoz kaphat hozzáférést, hogy időről időre ránézzen az értékekre és a középértékekből következtetéseket vonjon le.

 

Így tehát a kismamák, covidos betegek vagy az életmódváltó páciensek akár napi szintű visszajelzést is kaphatnak?

K.S.: Akár. De nem érdemes. A PregnaScan és a Scan4All - ami hasonló algoritmussal működő, koronavírusos betegek és életmódváltók egészségügyi állapotának figyelésére alkalmas rendszer - nem sürgősségi, hanem prevenciós eszközök. Nem arra való, hogy az orvos folyamatosan a monitor előtt üljön, és arra várjon, hogy beérkezzen az adott napi mérés, majd hívja is a páciensét hogy mi a baj. Ugyanis mindnyájunknak, akár várandós akár nem az illető, azok az élettani paramétereink, amiket mérünk, viszonylag nagy változásokat mutathatnak. Az, hogy egy mérés kiugró értéket mutat, nem feltétlenül jelent problémát. Inkább azt kell figyelni, hogy ezeknek a paramétereknek hol lesz a középértéke, hosszabb távot vizsgálva, mi történik ezekkel az értékekkel? Mi tudjuk, hogy a várandósság alatt az adott paramétereknek milyen az optimális alakulása az idő során, és azt is, hogy bizonyos problémák esetén az idősoros adatok hogyan torzulhatnak. Ha nem megfelelő trendet észlel az orvos, akkor van lehetőség azt lelassítani vagy megállítani, így nem kell megvárni azt, hogy valamilyen káros következmény álljon elő.

 

Hogy fogadta a magyar piac az innovációt?

K.D.: Sajnos Magyarország nem az egészségügyi startup paradicsom, azt meg kell hagyni. Ez viszont előnyünkre is válik olyan szempontból, hogy ha valaki egészségügyi innovációt keres, előbb-utóbb belénk botlik, mert nem vagyunk sokan a piacon. Nyilván sok jó ötlet van a magyar tudósoknál, a baj csak az, hogy a magyar orvos nem vállalkozószellemű, ha pedig még az is lenne, az akadémiai kutatások, és a folyamatos betegellátás mellett nincs kapacitása projektek indítására.

Mi először B2C irányból terveztük bevezetni a PregnaScan-t a piacra, tehát közvetlenül a kismamáknak és életmódváltóknak szerettük volna eljuttatni. Hamar rá kellett jönnünk azonban, hogy egy új orvosi koncepciót hatékonyabb lenne szakmai partnerekkel bevezetni a gyakorlatba. Az első befektetőnk egy holland barátunk volt, aki angyalként, tehát befektető magánszemélyként szállt be a cégbe ötvenezer euróval, majd az ő kapcsolatrendszerén keresztül jutottunk el a második befektetőnkhöz, aki félmillió euróval szállt be.

 

Ez összesen több, mint 180 millió forintot jelent. Mire futja, mire nem, ebből?

K.D.: Jelenleg a PregnaScan mellett a Scan4All rendszerünket covidos betegek, szív-és érrendszeri panaszokkal élők, illletve életmódváltók monitorozására is lehet használni. A magas rizikójú COVID-19 páciensek háziorvosi praxisokon keresztüli monitorozására az operatív törzstől kaptunk különleges engedélyt. A szív- és érrendszeri problémák monitorozására az életmódváltó és wellness piac szereplői nyitottak, egyre több partnerünk szeretne együttműködni velünk. A várandósgondozás tesztelése pedig védőnői szakmai szervezeteken keresztül valósul meg, mint például a Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége vagy a Magyar Védőnők Egyesülete. Azonban ahhoz, hogy hivatalosan elismert orvosdiagnosztikai eszköz lehessen a rendszerünk, - ami szükséges, hogy az állami egészségügyi rendszerek részévé válhassunk elsődlegesen itthon, Nyugat-Európában, és az USA-ban, és így minden egyes szülész-nőgyógyász orvos gyakorlatába bekerüljünk, - még több millió eurós befektetésre van szükségünk. Ezt arra fordítjuk majd, hogy a minősítéshez szükséges kutatásokat, publikációkat elvégezzük és a szabályozási feltételeknek megfeleljünk.

 

Az egészségügyi adatok kezelése egy kritikus pont lehet. Gondot jelent a szigorú szabályozási környezet vagy az esetleges bizalmatlanság a páciensek felől?

K.D: A rendszert már a kezdetektől fogva úgy fejlesztettük, hogy a legszigorúbb szabályozási környezetben is megállja a helyét. Persze ha növekedni fogunk, kell majd további fejlesztésekre is figyelmet és erőforrást fordítani, de egyelőre jól állunk. A kismamáknál és az általános felhasználóknál csak nagyon ritkán merül fel bizalmi kérdés, általában sokkal nagyobb a rendszer megélt haszna, mint amennyire tartanak tőle az emberek. Persze ha kétely felmerül, részletesen átbeszéljük hogyan áll össze a rendszer és mi áll az adatvédelmi tájékoztatóban.

 

A telemedicina nagy hátrányaként említik az adatvédelmi kihívások mellett az orvos-páciens kapcsolat elszemélytelenedését is. Ez egy járulékos veszteség, amivel mostantól együtt kell élnünk?

K.S: Én abban a különleges helyzetben lehetek, hogy nem csak véleményem, de tapasztalatom is van erről a folyamatról. Hála Istennek én épp az ellenkezőjét tapasztalom. Azok a kismamák akik eddig igénybe vették a PregnaScan lehetőségét arról számolnak be, hogy számukra nagy megnyugvást jelent az, hogy tudják, hogy ezekkel a napi mérésekkel olyan információ keletkezik, amivel esetleges veszélyes folyamatokat fel lehet fedezni és hamarabb megállítani. Számukra megnyugtató, hogy egy másik orvos is figyel rájuk, ráadásul heti szinten. Ez pedig egy újabb interakciós felületet nyit meg.


Dr. Kulin Sándor (Forrás: PregnaScan Facebook oldala)

 

A koronavírus hatására előtérbe került a telemedicina a nemzetközi és a hazai színtéren is. Nyíltak meg újabb kapuk a PregnaScan számára?

K.D: Egyrészt maga a pulzoximéter, mint orvostechnikai eszköz közelebb került a lakossághoz. Ez segíti a kommunikációnkat, el tudtuk indítani az okospulzoxi.hu oldalt, ahol kommunikáljuk, hogy miért több a mi rendszerünk, mint egy egyszerű pulzoximéter.

Másrészt mind az orvoslás, mind a páciensek nyitottabbak lettek a digitális egészségügyi technológiák iránt. Ami korábban háttérben volt, mert jobban kedvelték mind a páciensek, mind az orvosok a személyes találkozásokat. Azzal, hogy ez a típusú kapcsolódás megszűnt, felértékelődtek a másodvonalbeli, digitális megoldások. A háziorvosokkal együttműködésben folytatott programunk során pedig a kényelmen túl életeket is mentett a rendszer – a háziorvosok megható, nekünk írt levelei tanúskodnak erről.

Továbbá a long-COVID vagy post-COVID tünetegyüttes esetén is izgalmas új megfigyeléseink vannak, amelyek segítségével elkezdtünk nyitni az újonnan induló post-COVID ambulanciák felé is.

Összességében elmondható, hogy a COVID-19 járvány a digitális egészségügy növekedésére kedvezően hat – mi pedig azon dolgozunk, hogy minél több embernek minél magasabb szinten biztosíthassuk az egészségmegőrzéshez szükséges táv-monitorozási szolgáltatásainkat a jövőben is.

Nyitókép: PregnaScan Facebook oldala