"Elég kihívás a fiaimnak, hogy görögkatolikusok. Ne akard még nehezebbé tenni."- emlékszik vissza a baráti intésre Fülöp atya. A keleti katolikusok élete valóban határozott rend szerint zajlik. Évi négy böjti időszakkal, szigorú liturgiával és a tradíciók erőteljes tiszteletével kell szembenézniük a hívőknek. Bár a laikusok számára merevnek és kötöttnek tűnhet a rendszerük, az egyháznak mégsem célja, hogy felszínes tartalmakra egyszerűsítsék üzenetüket. „Nem pironkodni kell az értékeink miatt, hanem büszkének lenni rájuk.”- vallja az érsek.

A görögkatolikus vallás leginkább a keleti országrészben terjedt el. A Hajdúságban, Borsodban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él legtöbb hívőjük, de mára jelentősen szétszóródtak. Jellemzőjük az erős, összetartó családi közeg, a gyermekek jelentős szerepe.

Minimal heaven

Felekezetük bátran meri vállalni szellemiségét, nem a könnyen elillanó népszerűség a céljuk. Fülöp atya Berzsenyit idézi, miszerint „nem sokaság, hanem lélek” tesz csodás dolgokat. Egyik legfontosabb elvük, hogy a közösség valódi arcát mutassák meg.

„Nagyon mély teológia áll az egyházunk mögött. Az ezerötszáz éves liturgiánk is képes megszólítani a nyitott lelkű embert. Az ősiségénél fogva lesz hiteles, ezért képes hatni.” 

Aktuális a téma, hiszen sok egyház ezzel szemben épp a régi tradíciókat igyekszik elfedni és háttérbe szorítani, ha úgy értékeli, hogy azok nem illenek bele a mai korszellembe. Számos esetben megfigyelhető, hogy a kiüresedő templomoktól rettegve, a lelkipásztorok és a keresztény hangadók eltorzítják a Biblia üzeneteit. Az Újszövetségi igék túlsúlyba helyezésével, csak a lelkesítő történetek bemutatásával igyekeznek vonzóbbá tenni a vallást. A hívő élet azonban nem csak örömből áll. A szenvedés és bűnbánat is része. „Ha eltakarjuk az Ószövetség Istenét, eltakarjuk a valóságot”. 

Fülöp atya elmeséli, hogy egyik útja során egy fiatal stoppolót vett fel. Hosszú volt az út, így volt idő beszélgetni. Az utazás végén a fiú érdeklődni kezdett a hit iránt, majd azt kérdezte: „Mi az a minimum, amit be kell tartani, hogy a menyországba kerüljek?” A felvetés nem egyedi. Sokakat vonz a vallásos élet, de félnek, hogy túl sok világi örömről kellene lemondaniuk. Áltatni viszont senkit sem szabad. „Becsapjuk az embereket, ha csak a könnyű oldalát mutatjuk meg a keresztény létnek.”

Száll a füst, száll az ima

Az érsek ezért abban is lát kockázatot, amikor az egyházi szertartások túl világiassá válnak. A popzenei koncertekre emlékeztető dicsőítő estek sok fiatalt elérnek, de könnyen félre is tudják vezetni őket. Az óriási hangszórók, a fények, az egy ütemre táncoló tömeg nagy hatással vannak az emberre. Ezt sokan azonban spirituális élményként kezelik. „Mesterségesen próbálják reprodukálni azt az érzést, amikor a Szentlélek jár át minket.”

Akad viszont számos fiatal, akiket a tradíciók szólítanak meg. A görögkatolikus egyház sajátossága, hogy a többi felekezethez képest sokkal jobban jellemzi a testközeliség. Kevésbé elméleti vallás, inkább materiálisan jelenik meg. Ezt példázzák a csodaszép ikonok is, melyek templomaikat díszítik. „Az ikonfestészet nagyon szigorú szabályokon alapszik, hiszen ez az egyház nyelve. Alakjai statikusnak tűnnek, úgy mutatják be a szenteket, ahogy a menyországban vannak. Mosoly nélkül, a vidámságon túli örök boldogság állapotában. Az ikon nem ábrázol. Tanít.”

Szertartásaik során tömjént égetnek. „Amikor felszáll a füst, szinte látom, ahogy az ima is az égbe száll.” Talán ezeknek az érzékszervi hatásoknak is köszönhető, hogy a koronavírus járvány után a görögkatolikus hívők olyan gyorsan visszatértek templomaikba. „A tömjénillat nem megy át a világhálón, mi nem tehettük meg, hogy teljesen online módra váltsunk.” 

A politika az az élet

Fontos, hogy a liturgiát fizikailag is át lehessen élni, így a korlátozások során sem zártak be teljesen templomaik. A szigorú intézkedések kreatív megoldásokat szültek. A gyóntatást a szabad ég alatt tartották, az eucharisztiához szükséges kanálból több ezer darabot szereztek be Indiából. 

Az internet térhódítása persze őket sem kerülte el. Fülöp atya meglepően jól alkalmazkodott a kihívásokhoz, így saját vlogsorozatot indított, melyben a szerzetesi létet népszerűsítette. „Ma is ugyanannyi embert hív az Úr a szolgálatra, mint régen. Csak ma nem hallják meg.” Létformájukat gyakran éri kritika.  Egyesek szerint nem természetes, hogy nőtlenül élnek. „A szerzetesség valóban nem természetes állapot. Természetfeletti”.

A közösségi platformokon való szereplés kapcsán szóba kerül, hogy gyakran találkozni papok, lelkészek politikai állásfoglalásával is. „A politikából nem tudjuk kivonni magunkat, a politika az az élet.” – vallja Fülöp atya. „A templomban persze nincs helye, de attól, hogy pap vagyok, még nekem is van véleményem.”- teszi hozzá. Isten képviselőjeként mindenki álláspontját nyitottsággal kell meghallgatnia.

„Az Úr nem zár ki senkit az egyházból. Én sem tehetem.”